Mikor még csak a pocakomban hordtam K-t vagy talán még ott sem, totál hülyének néztem azokat az olaszokat akik éfjélkor is babakocsival flangáltak a belvárosban vagy a tengerparti sétányon. Magamban szentül megfogadtam: majd megmutatom én ezeknek, hogy mi a rend és hogy a gyereknek este ágyban a helye! Néha még most is szörnyülködve olvasom, hogy a gyerekprogramok este 9 után kezdődnek: éppen ezekben a napokban tartják a nemzetközi bábfesztivált (3 év alatti gyerekeknek ingyenes, hirdeti a brossúra, az előadások pedig 21.30-kor kezdődnek), a könyvtár meseolvasó-esteket szervez (4-6 éves gyermekeknek, 21 órás kezdettel), gyerekek táncbemutatója 21 órás kezdettel és még sorolhatnám. Természetesen 5 hónapos kislányom még nem követeli visongva a részvételt ezeken az eseményeken, de azt hiszem előbb-utóbb eljön majd az az idő. És akkor mi lesz a magyar Anyuka nevelési elveivel?
Eddig, olasz rokonságommal küzdve sikerült tartani a hazai ritmust: a gyerek nagyjából 19.30kor megkezdte az esti fürdőzést, majd még kis játszás, szopizás és úgy 20.30-21.00 óra felé megkezdtük az altatást. Ez teljesen kiszámíthatatlan ideig tart, de amikor végre elalszik, akkor rendes gyerek, alszik reggelig. Most viszont két napja kitört a kánikula. Az a bizonyos 40 fok árnyékban, amikor akkor is folyik rólad a víz amikor meg sem mozdulsz. K. is szenvedett rendesen, azóta nem kakilt, izzad és persze elég nyugtalan. TV rádió azt harsogja, hogy a déli órákban ember ne merészkedjen ki az utcára. Marad tehát a kora reggeli illetve az esti séta. Illetve maradna. Merthogy K. olyan remek alvó, hogy mire elkészülünk a reggeli sétához már olyan meleg van, hogy nem merek kimerészkedni vele. Marad tehát az esti. De még 6 órakor is őrületes a meleg. Vagyis tovább várunk. És hirtelen ott találom magam a babakocsival este fél tízkor a tengerparti sétányon amint tolom a babakocsit és mosolygok a többi szembejövő babakocsis anyukára és kisbabára. Kezdem érteni a dolgot…
Őrült meleg van avagy mégsem olyan hülyék ezek az olasz anyukák
2009 július 18. | Szerző: olaszhon
Mikor még csak a pocakomban hordtam K-t vagy talán még ott sem, totál hülyének néztem azokat az olaszokat akik éfjélkor is babakocsival flangáltak a belvárosban vagy a tengerparti sétányon. Magamban szentül megfogadtam: majd megmutatom én ezeknek, hogy mi a rend és hogy a gyereknek este ágyban a helye! Néha még most is szörnyülködve olvasom, hogy a gyerekprogramok este 9 után kezdődnek: éppen ezekben a napokban tartják a nemzetközi bábfesztivált (3 év alatti gyerekeknek ingyenes, hirdeti a brossúra, az előadások pedig 21.30-kor kezdődnek), a könyvtár meseolvasó-esteket szervez (4-6 éves gyermekeknek, 21 órás kezdettel), gyerekek táncbemutatója 21 órás kezdettel és még sorolhatnám. Természetesen 5 hónapos kislányom még nem követeli visongva a részvételt ezeken az eseményeken, de azt hiszem előbb-utóbb eljön majd az az idő. És akkor mi lesz a magyar Anyuka nevelési elveivel?
Eddig, olasz rokonságommal küzdve sikerült tartani a hazai ritmust: a gyerek nagyjából 19.30kor megkezdte az esti fürdőzést, majd még kis játszás, szopizás és úgy 20.30-21.00 óra felé megkezdtük az altatást. Ez teljesen kiszámíthatatlan ideig tart, de amikor végre elalszik, akkor rendes gyerek, alszik reggelig. Most viszont két napja kitört a kánikula. Az a bizonyos 40 fok árnyékban, amikor akkor is folyik rólad a víz amikor meg sem mozdulsz. K. is szenvedett rendesen, azóta nem kakilt, izzad és persze elég nyugtalan. TV rádió azt harsogja, hogy a déli órákban ember ne merészkedjen ki az utcára. Marad tehát a kora reggeli illetve az esti séta. Illetve maradna. Merthogy K. olyan remek alvó, hogy mire elkészülünk a reggeli sétához már olyan meleg van, hogy nem merek kimerészkedni vele. Marad tehát az esti. De még 6 órakor is őrületes a meleg. Vagyis tovább várunk. És hirtelen ott találom magam a babakocsival este fél tízkor a tengerparti sétányon amint tolom a babakocsit és mosolygok a többi szembejövő babakocsis anyukára és kisbabára. Kezdem érteni a dolgot…
Oldal ajánlása emailben
X